Hideg tél uralkodott Kerek-erdőn. Nem merészkedett ki, csak az, akinek nagyon fontos dolga volt. A Farkas-lakból üvöltés hallatszott. A szomszédoknak ez már nem volt furcsa, de akik néha-néha arra jártak, nagyon megrémültek. Félix és Frici, a Farkas testvérek állandóan veszekedtek. Félix volt a nagyobb, valamikor kedves kis farkaskölyök volt, de miután Frici megszületett, irigy és veszekedős lett. Frici igyekezett szófogadó és engedelmes lenni, de Félix ezt sem nézte jó szemmel, ilyenkor csúfolódni kezdett vele.
- Te akarsz a kis kedvenc lenni, ezért vagy jófiú. – gúnyolódott Félix Fricivel.
- Ne gúnyolódj velem! – nem szép dolog, a szüleink azt tanították, hogy a Nagy Király sem örül ennek.
- A Nagy Király? Az csak mese, és te még el is hiszed! – nevetett Félix.
- De igen, létezik, ilyet senki sem hazudna. – erősködött Frici.
- Senki sem látta őt. És én azt teszem, amit akarok.
- Igaz, hogy nem látjuk őt, de egyszer találkozni fogunk vele. Én ezért akarok jól viselkedni, ezért szeretlek akkor is, ha veszekszel velem, mert csak így találkozhatok vele az országában. Én nagyon szeretem a Nagy Királyt. Te miért nem szereted Őt?
Erre Félix semmit sem mondott, csak dühös lett, vicsorítani kezdte éles fogait, majd kiment, és becsapta maga mögött az ajtót. Késő este érkezett haza, a szülei nagyon aggódtak miatta.
- Hol csavarogtál, fiam? – Miért nem tudsz itthon lenni vacsorára? Miért nem tudsz engedelmes lenni, mint a testvéred? – kérdezte szigorúan Farkas-papa.
Félix lehajtotta a fejét, és gonosz dolgokat gondolt a testvéréről. Akkor éjjel nem is aludt semmit, csak az ágyában forgolódott, és azon gondolkodott, hogy szabaduljon meg Fricitől.
Másnap reggel korán elment hazulról, összegyűjtötte Kerek-erdő suhanc farkaskölykeit, akik egy kis bíztatásra bármilyen rosszra képesek voltak. Összedugták a fejüket, úgy hallgatták Félix tervét, majd nemsokára vihogva és üvöltözve szétfutotta Kerek-erdő minden irányába.
Néhány nap múlva Félix és Frici szánkózni mentek a domboldalra. Félix másik úton indult a domb felé.
- Nem jó úton megyünk, el fogunk tévedni. – mondta kicsit aggódva Frici.
- Ismerem jól ezt az utat. Láttam itt nemrég egy kidőlt fenyőfát, azt akarom megkeresni. –hazudott Félix.
- Mit akarsz egy kidőlt fenyőfával? – tűnődött Frici.
- Hallgass el! – üvöltött Félix, hogy Frici az ijedségtől mozdulni sem bírt.
Ekkor más farkasüvöltést is hallott, és Félix hírtelen eltűnt.
- Félix! Félix! Félek, ne hagyj itt egyedül! – kiáltott Frici sírva testvére után.
De Félix nem törődött vele, a közelben egy vastag fa mögé bújt, és onnan nézte az eseményeket. Fricit hat dühödt farkas vette körül, és rárohantak. Ütötték, harapták, tépték, ahogy csak bírták. Frici egy ideig próbált segítségért kiabálni, de hiába. Egyszer csak csend lett. A hat farkaskölyök vihogva és ordítva szaladt szét az erdőben. Frici a hóban feküdt mozdulatlanul, bundája véres volt.
Félix a fa mögé bújva nézte, ahogy a testvére ott fekszik, de nem segített rajta. Elment. Sötét volt már, mire hazaért.
- Hol van a testvéred? – kérdezte aggódva Farkas-papa, amikor Félix egyedül érkezett haza.
- Nem tudom, biztos elcsavargott valahova. – hazudott Félix.
- Együtt mentetek el, és nem tudod, hogy hol a testvéred? – kérdezte szigorú hangon Farkas-papa.
- Elég nagy már ahhoz, hogy tudjon magára vigyázni, majd hazajön. – válaszolta Félix.
Farkas-papa dühös lett, elővette a viharlámpát, és Frici keresésére indult. A megszokott útvonalon ment a domboldalra, de sehol se találta Fricit. Bekopogott Uhu bácsihoz, hátha ő tud valamit. Uhu bácsi csatlakozott hozzá a keresésben. Hajnalig járták az erdőt, már épp készültek hazamenni, amikor meglátták Fricit a hóban. Nem mozdult. Meghalt. Farkas-papa keserves sírásra fakadt. Uhu bácsi megölelte a zokogó állatot, és az ő arcán is könnycseppek gördültek le.
Senki sem tudta, hogy mi történt, s hogy ki bánthatta Fricit. Félix minden este azt hallotta, ahogy Farkas-mama és Farkas-papa a Nagy Királyhoz imádkozik, és azt kérik tőle, hogy derüljön ki az igazság. Félix egyre jobban aggódott amiatt, hogy kiderül az igazság. Bár tagadta a Nagy Király létezését, de szíve mélyén tudta, hogy létezik, és látta az ő gonosz tettét. Egy éjszaka összepakolt és megszökött otthonról. Félixet soha senki nem látta többet.
Hamarosan kiderült az igazság, a hat farkaskölyök közül az egyik nagyon bánta, amit tettek, és beismerte gonosz tettüket. Farkas-papa és Farkas-mama sokat szenvedtek, de a Nagy Király segített nekik, hogy megbocsássanak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése